A törökök testvérnek érzik a magyarokat – Törökország budapesti nagykövete a Mandinernek
Mikor lehet EU-tag Törökország? Miért vált stratégiai partnerévé Magyarország? Gülşen Karanis Ekşioğluval, Törökország budapesti nagykövetével beszélgettünk.
Véget ért a magyar-török kulturális év, amely során 17 török városban 160 eseményen mutatta meg magát Magyarország. De mi lehet az elmélyülő kapcsolat hozadéka? Interjú Hoppál Péterrel, az évad kormánybiztosával.
Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
A török társadalomban milyen kép él rólunk, magyarokról?
Roppant erősen él bennük a tudat, hogy a két népnek közösek a közép-ázsiai gyökerei. Az archeológiai, etnográfiai és lingvisztikai kutatások mindezt alátámasztják. A török emberek rokontudata nagyon erős, elkötelezettek velünk szemben, és ha ránk gondolnak, akkor nem az a bizonyos 150 év jut eszükbe...
Ezzel szemben a magyar emberek leginkább a hódoltságra gondolnak a törökök kapcsán…
Az az általános kép, hogy a törököknek köszönhetjük a kávét, a paprikát, a fürdőkultúrát, de hát mégiscsak itt voltak 150 évig.
Ezt is ajánljuk a témában
Mikor lehet EU-tag Törökország? Miért vált stratégiai partnerévé Magyarország? Gülşen Karanis Ekşioğluval, Törökország budapesti nagykövetével beszélgettünk.
Valóban csak az oszmán birodalom térhódításainak negatív következményei vannak fókuszban, de a megélt trauma mellett sokkal jobban kellene a korábbi közös gyökerekre és az elmúlt száz év barátságára koncentrálnunk.
Ezért is volt fontos a kulturális év. Biztos vagyok benne, hogy a gazdag, nívós programsorozattal sikerült megmutatnunk itthon a török kultúra sokszínűségét, értékeit, kíváncsivá tettük az embereket a török irodalom, a török népzene felé.
A kulturális év még 2023. december 18-án indult. Miért pont akkor?
Mert akkor volt pontosan száz éves évfordulója a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének. A Művészetek Palotájában tartottuk a nyitó gálát, ahol a két ország a legmagasabb szinten képviseltette magát. A gálaműsort a török és a magyar állami televízió is élőben közvetítette, amely révén akár százmillió ember is láthatta az eseményt. Ami a kulturális évad különlegességét adta még, hogy kölcsönös alapon zajlott, tehát a legkiválóbb magyar művészek léptek fel egy éven át Törökországban, a török kultúra jelesei pedig Magyarországon. Csak
Ezt is ajánljuk a témában
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Törökországban másfél millió közvetlen látogatót vonzottak a magyar programok, koncertek, kiállítások. Az sem mellékes, hogy több mint ezer török újságcikk foglalkozott a magyar vendégszereplésekkel.
Hány török városban léptek fel magyar művészek?
Összesen 17 török városban 160 magyar programot láthattak a nézők. Ezúton is köszönöm a honi művészeknek, állami és nem állami kulturális bázisoknak az aktív részvételt és a magas művészeti értéket. Az is példa nélküli, hogy a török állami televízió tavaly október 23-án magyar napot tartott a nemzeti ünnepünk alkalmából és viszonosan, Magyarország a török nemzeti ünnepen, október 29-én ugyanígy tett, a Zeneakadémián rendeztünk nagyszabású koncertet a Török Elnöki Zenekarnak.
Bartók Béla 1936-ban Törökországban kutatta a magyar és a török népzene közös gyökereit. Csupán három hetet töltött ott, mégis, Bartók ma is elevenen él a török kultúrában. Ön szerint miért?
Bartók 1936-ban már nemzetközi szinten is elismert művész volt, így a törökök komplett utazási tervvel várták vonattal és ha olyanok voltak a körülmények, akkor szekérrel vitték Dél-Anatóliáig, mivel úgy gondolták, az ottani zárt közösségekben megmaradhattak olyan népdalok, amelyek Bartók számára forrásvidéket jelentenek.
Így is történt, hiszen Bartók Béla rálelt a magyar és a török népdalok közös, ótörök időkből származó gyökereire.
Az, hogy Bartók ma is elismert zeneszerző Törökországban, részben az akkori házigazdájának, Ahmed Adnan Saygunnak köszönhető. Ő egy elismert török zeneszerző, zenetudós volt, nyugati műveltségű ember, aki tisztában volt Bartók Béla jelentőségével is. Saygun jóval túlélte a magyar zeneszerzőt, ő lett a török zene Kodály Zoltánja, a tanár úr, akinek minden szavára figyelni kell. Saygun pedig életben tartotta Bartók emlékét, művészetét és mindig is arra törekedett, hogy a nyugati zenei képzést meghonosítsa Törökországban.
A töltött káposztától kezdve a kávéig sok minden volt a középkori török hódoltság velejárója, de mit vittek haza belőlünk a törökök a hódítás befejezése után?
Ez a 150 éves közös élet rájuk is hatott, de az is biztos, hogy rengeteg szellemi értéket és műkincset vittek magukkal. A topkapi török kincstárban felbecsülhetetlen értékű és még jórészt feltáratlan magyar kulturális értékek lappanghatnak. A 16. és 17. században keletkezett kéziratok, oklevelek és korábban készült kódexek is. A törökök eleganciájára jellemző, hogy a kulturális év kapcsán két Mátyás udvarából származó Corvina kódexnek a teljes digitális állományát átadták az Országos Széchényi Könyvtárnak. Erről a két Corvináról korábban csak sejtések voltak, most pedig végre tanulmányozhatják is a szakemberek.
A topkapi kincstárba egyébként korábban a zeneakadémiai professzorom, Dobszay László is bebocsátást nyert és pár napig kutathatott. Így akadt nyomára a magyar kottaírás egy 14. századi, felbecsülhetetlen emlékére, az Isztambuli Antifonáléra.
Ha jól tudom, Ankara-szerte ma is él egy mondás, hogy ha egy ablak nem huzatos, azaz jól zár, akkor az magyar ablak. Mire utal a mondás?
Az 1923-as diplomáciai kapcsolatfelvétellel élénk viszony alakult ki a két ország között. A törökök az I. világháború utáni újjáépítéshez magyar építészeket, kertépítőket kértek fel. De a tűzoltóságot és a meteorológiát is magyar szakemberek alapították náluk. Egyszerűen azért, mert bennünk bíztak. A mondás pedig a jó magyar szakembereket dicséri. Ne feledjük, a vesztes világháború után a törökök is nagyon nehéz helyzetben voltak, de mégsem engedték meg, hogy a háborút lezáró béke nagy területeket vegyen el tőlük. Tovább küzdöttek, megvédték területeiket, így végül Törökországot nem csonkították meg. Ellentétben Magyarországgal, amely a trianoni szégyenletes szerződés miatt a polgárai és a területei kétharmadát elveszítette.
Ezt is ajánljuk a témában
A Budapest tűzfalait új életre keltő Színes Város Csoport nagyszabású falfestményei mostantól Törökországban is láthatók: Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasával, Kocaeliben világhírű magyar találmányokkal találkozhatnak a járókelők. Az alkotások a Magyar–Török Kulturális Évad apropóján valósulhattak meg.
1945 után hogyan alakultak a magyar–török kapcsolatok?
Mérsékeltebben, de azt tudni lehet például, hogy a levert 1956-os forradalom után Törökország is befogadott magyar menekülteket úgy, ahogy a történelem során számos korábbi alkalommal is így tett. Utólag is köszönjük nekik!
Mi lehet a legfontosabb hozadéka a kulturális évnek?
Számunka az volt a cél, hogy nyomot hagyjunk a 85 milliós török társadalomban. Törökország Magyarország számára kiemelt stratégiai partner, a világpolitikára gyakorolt hatása vitán felüli.
A keleti nyitás keretén belül Törökországgal már korábban is kiváló kapcsolatunk volt, ez a szoros szövetség most még erősebb lett, további cölöpöket kapott az amúgy is erős építmény.
Az első adatok szerint például a turizmus máris 15%-kal nőtt magyar irányban.
Ön is barátokra lelt?
Persze. A zene terén erősen, ami különösen kedves számomra. Például nagyon jó barátom lett a török elnöki szimfonikus zenekar karmestere is. Mikor felkérést kaptam arra, hogy legyek az esemény kormánybiztosa az vezérelt, hogy minél jobban megmutassa magát Magyarország a török embereknek, másrészt, hogy változtassunk azon a képen, amely a törökökről a magyar emberekben él. Mert Törökország sokkal több és izgalmasabb annál, mint hogy úgy emlegessük őket, na, ők azok, akik 150 évig ültek a magyarok nyakán.
A munkája ráadásul nem ért véget, ettől az évtől kezdve a magyar–török tudományos és innovációs év kormánybiztosa is lett.
Ez is mutatja magyar–török kulturális évad sikerét.
Orbán Viktor miniszterelnök a kulturális év záró rendezvénye után azt mondta nekem: Péter, ez sikeres év volt, de a munka csak most kezdődik!
És el is kezdődött, hiszen az intézmények közötti kapcsolat is elmélyült az elmúlt időszakban. Élő kapcsolat alakult ki az Országos Széchényi Könyvtár és a Török Köztársasági Elnöki Nemzeti Könyvtár között, a Nemzeti Színház és az Ankarai Állami Színház, valamint az Isztambuli Városi Színház között. Szorosabb lett a viszony a levéltárak, állami operaházak között, és a hivatalos együttműködések személyes kapcsolati hálókkal is erősödtek. Mostantól az egyetemek, innovációs műhelyek, vállalkozások kapcsolatteremtésére fókuszálunk erőteljesebben. Az új feladat izgalmas, inspiráló, és remélem ezen a területen is hosszú távú együttműködéseket tudunk létrehozni, amivel megszolgálhatjuk az újabb bizalmat.
Ezt is ajánljuk a témában
Konstantinápoly, Bizánc, Sztambul: több mint ezer éve része a magyar történelemnek is az Európa és Ázsia határán álló nagyváros – magyar emlékeit járják be most az utazók.